A kutatás résztvevői
Prof. Dr. Pusztai Gabriella (kutatásvezető)
Főbb kutatási területeim a tanulói és intézményi eredményesség, az egyházak köz- és felsőoktatási szerepvállalásának és a vallási és nemzeti kisebbséghez tartozók iskolai pályafutásának vizsgálata. Legfontosabb tudományos eredményem a társadalmi tőke elmélet hazai valamint a közép- és kelet-európai oktatáskutatásban való úttörő alkalmazása a térség felekezeti köz- és felsőoktatásában végzett összehasonlító kutatásokban. Akadémiai doktori értekezésemben a hallgatói kapcsolathálók felsőoktatási pályafutást befolyásoló hatását vizsgáltam különös tekintettel a vallásos közösségekhez tartozó hallgatók eredményességének kérdéskörére. A Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának vezetője, valamint professzor vagyok, 2007-ben megkaptam a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai plakettjét, 2014-ben pedig Nemzeti Kiválóság Díjat nyertem el.
Történelem és szociológia szakon végeztem a Debreceni Egyetemen, majd neveléstudományok területén szereztem doktori fokozatot, illetve habilitáltam a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar egyetemi docense vagyok. Emellett oktató és témavezető vagyok a DE Humán Tudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Programjában. Két monográfiám, 20 folyóiratcikkem és 49 könyvfejezetem jelent meg. Fő kutatási terepem a felsőoktatás. Munkáim leginkább a hallgatói létre fókuszálnak a különböző szakszociológiák irányából (életmódszociológia, kulturális szakszociológia), de érintenek romológiai és vallásszociológiai, valamint közoktatással kapcsolatos témákat is. Eddig 20 hazai vagy nemzetközi kutatási projektben vettem részt. Oktatói munkám fókuszában szociológiai és kutatásmódszertani tárgyak állnak. A Debreceni Egyetem Tehetségtanácsának a tagja, a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar DETEP koordinátora és TDT elnöke is vagyok. 2017-ben megkaptam a Magyar Szociológiai Társaság Erdei Ferenc díját.
Gazsó Ferenc Emlékdíjas szociológus vagyok, a neveléstudományok doktora. Kutatásaim középpontjában a reziliencia áll. Olyan hallgatókat vizsgálok, akik társadalmi hátrányaik ellenére kimagasló bemeneti eredményességgel érkeztek a felsőoktatásba. Őket reziliensígéreteknek nevezem. Az ígéret jelző a felsőoktatás kontextusában érvényes megkülönböztetés, és arra utal, hogy a sikeres belépés csak egy ígéret, és nem garancia arra, hogy a hallgatóévekben is reziliens életutakról beszélhessünk. Kutatásaim másik fókusza a felsőoktatási tehetséggondozás, s annak társadalmi nyitottsága. Az oktatás- és nevelésszociológia számos területén szereztem kutatási tapasztalatot 33 hazai és nemzetközi, a köz- és felsőoktatást érintő kutatási projekt keretében: pl. diplomás pályakövetés, árnyékoktatás, társadalmi kohézió, pedagógusképzés, pedagógus továbbképzés, sajátos nevelési igény, hátrányos helyzet, felzárkóztatás, tehetséggondozás, hozzáadott érték, tanuló régiók, reziliencia. Jelenleg egyetemi tanársegéd vagyok a Debreceni Egyetemen. Dolgoztam többek között tudományos munkatársként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, a Debreceni Egyetem Felsőoktatás-kutató és Fejlesztő Központjában (CHERD-Hungary) és más kutatóközpontokban.
Csók Cintia vagyok, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Neveléstudományi Doktori Program ösztöndíjas PhD-hallgatója. A Debreceni Egyetemen szereztem szociálpedagógus BA, valamint neveléstudomány MA diplomát. Kétszer értem el első helyezést az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Továbbá több alkalommal voltam részese fejlesztést és társadalmi innovációt célzó projekteknek. 2019-ben elnyertem a Pro Scientia Aranyérmet, az OTDT által alapított legrangosabb hallgatói kitüntetést. Az Új Nemzeti Kiválóság Pályázat keretein belül kezdtem el foglalkozni a szociális és pedagógiai segítő pályák sajátosságaival. Kutatásaim a pályaalkalmasság, a pályaszocializáció és retenció problémaköreit egyidejűleg magukban foglalják.
Mesterképzéses koromban a témavezetőm és mentorom, Szabó Ildikó professzor asszony javaslatára csatlakoztam a CHERD kutatóközpont munkájába. A Neveléstudományi Doktori Program ösztöndíjasaként a kutatóközpont későbbi kutatásaiban már a Debreceni Egyetemen zajló hallgatói mobilitást vizsgáltam. A kutatóközpont rendszeres kérdőíves adatfelvételei lehetőséget biztosítottak arra, hogy disszertációmban a debreceni hallgatók tanulási célú mobilitását idősorosan is áttekinthessem. A hallgatói mobilitás a felsőoktatás nemzetköziesedési folyamatinak egy jelentős szeletét foglalja magába, s oktatáspolitikai elemzések és felsőoktatás-kutatási vizsgálatok egyaránt sűrűn foglalkoznak vele. Kutatásaimban elsősorban a hallgatói mobilitásba való bekapcsolódás vagy az abból való kimaradás mögött meghúzódó folyamatokat és tényezőket, a mobil és immobil hallgatók közötti különbségeket vizsgálom.
1991-ben végeztem közgazdász-szociológusként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a doktori fokozatomat 2001-ben szereztem meg szociológiából, és 2010-ben pedig neveléstudományokból habilitáltam. Jelenleg Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén dolgozom egyetemi docensként. Emellett a DE Humán Tudományok Doktori Iskola oktatója és témavezetője is vagyok a Nevelés és Művelődéstudományi Doktori Programban, valamint a Szociológia Doktori Programban. Kutatásaim célcsoportja a felsőoktatási hallgatók. 2002 óta dolgozok együtt a CHERD kutatócsoport tagjaival, aktívan részt vettem a CHERD hat legnagyobb projektjében (Regionális Egyetem kutatás, TERD, HERD, Campus-lét, IESA és most a lemorzsolódás-kutatás projektben). Kutatási témáim a szociológia és a neveléstudomány határán vannak, emellett foglalkozom a szociológiai kutatásmódszertanával is (többszintű elemzések, kontextuális elemzések). A kutatási témáim: 1. a felsőoktatási hallgatók társadalmi mobilitása (az anyagi és kulturális tőke szerepe a hallgatók eredményességében és későbbi boldogulásában); 2: a férfiak és nők közötti különbségek az oktatásban (férfihátrány hipotézis: a férfiak társadalmi mobilitása kisebb a felsőoktatásban és emellett kisebbségben is vannak; emellett foglalkozom a nemi- és apa szerep attitűdökkel a felsőoktatási hallgatók körében); 3: a hallgatók önkéntessége (az önkéntes munka motivációi: az önkéntesség új formái a felsőoktatási hallgatók körében (karrierépítés, társas tőke növelése stb.) és hagyományos önkéntesség, a vallásosság szerepe az önkéntességben).
Godó Katalin vagyok. 2019. szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat a Neveléstudományi Doktori Programban, s kutatási területem a mentorálási folyamat hatásainak vizsgálata. Külösképpen az egyetemista mentorok érdekelnek. Kíváncsi vagyok arra, hogy milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy egy egyetemista mentor megfelelően tudja ellátni a feladatát, s milyen nehézségekkel kell szembenéznie munkája során, illetve milyen elvárásokkal vág bele a programba. Különféle mentorprogramokat szeretnék vizsgálni, elsősorban a TMO-t (Tanítsunk Magyarországért Mentorprogramot). Témavezető, Dr. Ceglédi Tímea lesz segítségemre munkám során.
Hrabéczy Anett vagyok, PhD hallgató a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programban. Neveléstudomány mesterszakos tanulmányaim óta tagja vagyok a CHERD kutatócsoportnak. Kutatási témám a sajátos nevelési igényű hallgatók helyzetével foglalkozik a felsőoktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés területén. A mesterképzés alatt kezdtem el foglalkozni ezzel a területtel, és a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencián I. helyezést értem el a témában írt dolgozatommal. Témavezetőm Prof. Dr. Pusztai Gabriella.
Karászi Zsuzsanna IV éves PhD. hallgató vagyok a Neveléstudományok Doktori Iskolában. Tanulmányaimat Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen végeztem angol-magyar alapképzésen, majd ezt követően Többnyelvűség és multikulturalitás mesterképzésen. Tanulmányaim során meghatározó szerepet töltött be a Svájcban eltöltött fél év, a fribourgi egyetemen (University of Fribourg). Rendszeres résztvevője voltam az egyetemen szervezett konferenciáknak, mint például Tudományos Diákköri Konferencia, Philip Roth konferencia (International Philip Roth: Across Cultures, Across Disciplines), Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, valamint Kárpát-medencei Oktatási Konferencia. Mindezek után jelentkeztem és sikeresen felvételt nyertem a Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Programba. Kutatási témául választottam az egyházi és állami felsőoktatási intézmények összehasonlítását határon innen és határon túl. Továbbá az intézményeken belül vizsgálom majd a hallgatói vallásosság kérdéskörét is. Témavezetőm Prof. Dr. Pusztai Gabriella.
Kocsis Zsófia vagyok negyedéves PhD hallgató a Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programban. A tanulmányaimat Nyíregyházán, majd Debrecenben folytattam. Már az alapképzés ideje alatt folytattam kisebb kutatásokat, azonban a neveléstudományi mesterszak elvégzése alatt tettem szert olyan ismeretekre, amelyek segítségével megtanultam, hogy kell minőségi kutatást végezni. Az Új Nemzeti Kiválóság Pályázat keretein belül kezdtem el foglalkozni a hallgatói munkavállalás kérdéskörével, az eredményeket a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián mutattam be, amelyet I. helyezéssel díjaztak. A kutatás eddigi szakaszában a debreceni és a nyíregyházi egyetemisták munkavégzési szokásaival foglalkoztunk. A vizsgálatunk során komplex módon igyekeztünk választ találni a hallgatói munkavállalás kérdésköreire, amely során figyelembe vettük mind az egyetemisták, mind az oktatók és a diákszövetkezetek perspektíváit. A hallgatói munkavállalás jellemzőit kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével tártuk fel. A kvalitatív módszerek által lehetőségünk nyílt megismerni a célcsoport gondolkodásmódját és motivációit. Célunk továbbra is az összefüggések mögöttes jelentéseinek és mintázatainak feltárása.
Kutatási témám a sport szerepe, jelentősége Magyarországon az Észak-Alföldi Régió, valamint a partiumi és erdélyi, a kárpátaljai, felvidéki és a vajdasági kisebbségi magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak életében. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen szocio-kulturális, környezeti és egyéni tényezők befolyásoljak a hallgatók sportolási szokásait. A sport szerepének, jelentőségének vizsgálata során a sport és egészségmagatartás, szubjektív jóllét, illetve eredményesség között fennálló kapcsolatot kívánom felderíteni: hogyan járul hozzá a rendszeres sport a hallgatók jóllétéhez és akadémiai/nem akadémiai eredményességéhez mint társadalmi védőfaktor. Kutatásom célja, hogy feltárjam, milyen szerepe és jelentősége van a sportnak a magyar, szlovák, ukrán, szerb és román határ menti régió felsőoktatási intézményeiben, kisebbségi magyar hallgatók közösségeinek életében. Összehasonlító vizsgálatom során egyrészt arra keresem a választ, hogy milyen jellemzői és formái vannak a sportnak ezen intézményekben, milyen hasonlóságok és különbségek vannak a sport szerepében, hatásaiban és intézményrendszerében a vizsgált régió egyetemein és főiskoláin.
Kovács Karolina Eszter vagyok, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának harmadéves ösztöndíjas hallgatója. Iskolapszichológus és angol-magyar bölcsészettudományi szakfordító vagyok, valamint jelenleg a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) Book Review rovatának szerkesztésével is foglalkozom. Kutatásaim középpontjában a serdülők egészségmagatartása és egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdjei állnak, amelyeket neveléstudományi és pszichológiai aspektusok mentén vizsgálok. Olyan egészségmagatartási elemek trendjeinek eloszlását kutatom, mint a táplálkozási szokások, az egészségkárosító magatartásformák (elsősorban dohányzás, alkoholfogyasztás és szerhasználat), sport, valamint ezek pszichológiai komponensei, mint a szorongás, megküzdés és well-being, Mindezek nem tanulmányi eredményességi változókként kezelhetőek, s a tanulmányi eredményességi faktorokkal összevetve értékes információkkal szolgálnak a társadalom és a köznevelés szempontjából. Kutatásaimban elsősorban a köznevelési intézmények egy speciális csoportjára, a köznevelési sportiskolákra fókuszálok, amelyek vizsgálata ez idáig kevés kutatás középpontjában állt. Saját kutatási projektem lebonyolítása folyamatban van, amely a „Sportiskolás és hagyományos köznevelési intézmények tanulóinak egészségmagatartása” címet viseli. Célom az ország köznevelési típusú sportiskolában középfokon tanuló diákok tanulói összetételének vizsgálata, egészségtudatossági jellemzőiknek (egészség- és kockázati magatartás) és tanulmányi eredményességének feltárása, valamint a hagyományos köznevelési intézményekben tanuló kortársaik tanulmányi és nem tanulmányi eredményességével való összevetése.
2014 óta vagyok a CHERD-Hungary Kutatócsoport aktív tagja. Szociológia alapszakos hallgatóként kutatási témám az önkéntes és fizetett munkát végző felsőoktatási hallgatók munkamotivációinak és munkaértékeinek vizsgálata volt. Szociálpolitika mesterképzéses hallgatóként kezdtem el a középiskolás diákok iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos attitűdjeit feltérképezni, melyet jelenleg is kvalitatív és kvantitatív eszközökkel vizsgálok. Kutatásom legfőbb célja annak vizsgálata, hogy a közösségi szolgálat vajon képes-e bizonyos szociális és állampolgári készségeket és képességeket fejleszteni a diákok körében. Vizsgálom azt is, hogy a közösségi szolgálat vajon pozitív vagy negatív irányban befolyásolja-e a jövőben önkéntesek számát, illetve segíti-e a középiskolás diákokat a pályaválasztásban. A közösségi szolgálattal kapcsolatos attitűdöket több szempontú megközelítésből kutatom, hisz a diákok véleményén túl a szülők, fogadószervezetek koordinátorainak és a középiskolai tanárok véleményét is vizsgálom.
Pallay Katalin vagyok, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés-és Művelődéstudományi Programjának másodéves PhD-hallgatója. Kutatási témám A Nemzetközi Előkészítő Intézet (Balassi Intézet) kárpátaljai végzős hallgatóinak karrierkövetése és tanulmányi pályafutása. Kutatási témámhoz kapcsolódik a hallgatói célú mobilitás, ezen belül a külhoni magyarok anyaország irányába történő tanulmányi mobilitása, a magyar-magyar kapcsolatok vizsgálata. 2016-ban csatlakoztam a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjához (CHERD), és tagja lettem a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének (HERA). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékén tanársegédként, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Központ fiatal kutatójaként dolgozom.
Szigeti Fruzsina (kutatási koordinátor)
A DE BTK Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program abszolvált hallgatója és a Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet munkatársa vagyok. Kutatási témám a PhD-hallgatók vándorlási hajlandóságának vizsgálata. Kik azok, akik valószínűnek tartják a külföldön történő letelepedést, hosszabb vagy akár rövidebb időre? Melyek azok a tényezők, amelyek meggátolhatják vándorlási mechanizmusaikat? A vándorlási nézeteket mely tényezők határozzák meg (leginkább): az úgynevezett kemény szociodemográfiai (nem, életkor, családi állapot) és szociokulturális (apa-, anya iskolázottsága, gazdasági helyzet, lakóhely településtípusa) háttér vagy a sokkal finomabb, árnyaltabb képet festő életminőség-dimenziók valamelyike? A kutatás nóvumát az érintett csoport vándorlási hajlandóságának és az életminőség-dimenziók összefüggésének felvázolása jelent(het)i.
IV. éves doktorandusz vagyok. 2016-ban a Debreceni Egyetemen végeztem Neveléstudományi mesterszakon. Az egyetemen töltött éveim alatt neveléstörténettel foglalkoztam: az első világháborúban harcoló tanítók egyéni életutjait tártam fel és elemeztem a frontról hazaküldött leveleiket. A mesterszak elvégzése után egyenes út vezetett a Neveléstudományi Doktori Programba, ahol a neveléstörténeti témámat felsőoktatás-politikaira cseréltem. A 2014-ben megalakult Közösségi Felsőoktatási Képzési Központok vizsgálatára vállalkoztam. Azt kutatom, hogy az északkelet-magyarországi intézmények milyen hallgatói és oktatói bázisból merítenek, továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy betöltheti-e az intézmény a hozzá fűzött gazdaságfejlesztő szerepét az elmaradott, leszakadni látszó északkeleti régiókban. A közösségi felsőoktatási képzési központ hasonló az amerikai community college-okhoz a társadalmi felzárkóztatásban betölthető funkciója miatt, másrészt közös vonásokat visel a német és osztrák fachhochschule-val a gazdaságban betöltött szerepe miatt. A közös vonások miatt a közösségi felsőoktatási képzési központot nemzetközi összehasonlításban is vizsgálom.